Az ukrán válság fő kérdése jelenleg az, várható-e, hogy Oroszország folytatja a Krímben elkezdett erőszakos területszerzést. Az elmúlt napok fejleményei alapján ennek a valószínűsége folyamatosan csökken – állapították meg szakértők egy az ukrajnai helyzetről tartott keddi budapesti háttérbeszélgetésen.

Az Euro-atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány rendezvényén Rácz András, a szervezet kutatási igazgatója kiemelte: a válság legfőbb jellemzője, hogy nem előre jelezhető. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy Oroszország politikai céllal vonultatta fel haderejének jelentős részét az ukrán határon, és valószínűleg miután Moszkva a Krímet a magáénak tekinti, az Ukrajna keleti és déli része elleni támadás már nincs napirenden – vélekedett. Mint mondta, a májusi ukrajnai elnökválasztásig azonban várhatóan a helyükön maradnak az orosz csapatok, hogy Moszkva így gyakoroljon nyomást Ukrajnára. Vélhetően lassú, elhúzódó, de egyértelmű rendeződés lesz jellemző az orosz-ukrán kapcsolatokra – tette hozzá.

A szakértő hangsúlyozta: Oroszország alapvető célja Ukrajna kívül tartása a NATO-n. Paradox módon éppen a krími orosz támaszpont jelentett garanciát erre, de azzal, hogy a Krím kikerült Ukrajnából, ez a garancia megszűnt – magyarázta. Mint mondta, úgy tűnik, Ukrajna elfogadta ezt az orosz igényt, Kijevnek csak az EU-csatlakozás a célja, a belépés a NATO-ba nem.

Megjegyezte: Oroszország korábban nem tekintette legitim partnernek az ukrán kormányt, de most már az látszik, hogy Moszkva kezdi elismerni az új kijevi vezetést, a korábbi nagyon kemény álláspontja felpuhul.

Rácz András kedvező fordulatként értékelte, hogy Kijev igyekszik visszaszorítani a szélsőséges nacionalistákat Ukrajnában, az ország nyugati és középső részein az állam fellép a milíciák ellen, hogy visszaálljon az állam erőszak-monopóliuma.

A kutató szerint ami a Krímben történt, precedens nélküli, nem hasonlítható sem a Grúziában, sem a Koszovóban történtekhez, hiszen itt nem kiprovokált agresszió történt. Mindezért Oroszországnak katonai, politikai árat nem kell fizetnie, ugyanis aligha fog bárki háborút indítani ellene a Krím miatt, de a Moszkvát érintő gazdasági hatások kérdésesek – mondta.

A szakértő arra is kitért, hogy korábban azért nem viseltek felségjelzést a Krímbe érkező orosz katonák, hogy ezzel jelezzék: nem azokhoz az orosz katonákhoz tartoztak, akik egyébként is legitim módon tartózkodhattak a Krímben.

Deák András Oroszország-szakértő az eseményen arról beszélt, hogy az ukrán gazdaság kilátásai nagyon rosszak, nem látszik, mitől indulhatna meg a növekedés.

Az Oroszországgal szemben tervezett gazdasági szankciókkal kapcsolatban úgy vélekedett, nem úgy tűnik, hogy komoly szándék lenne a kiterjedt szankciós politikára, hiszen fontos, hogy ne rombolják le a fő gazdasági kapcsolatok egészét. Viszont érdemes minél tovább lebegtetni a szankciók lehetőségét, mert már ennek is komoly hatása van – mutatott rá.

Az energetikai helyzetet illetően a szakértő elmondta: a szankciók valószínűleg nem érintik az olaj- és a gázellátást, ebből a szempontból az igazi kockázatot inkább az Oroszország és Ukrajna közötti csapok elzárásának lehetősége jelentheti, a két ország közötti elhúzódó krízis adhat okot az aggodalomra.

Deák András Magyarország ellátási biztonságáról úgy vélekedett, hogy az olaj miatt nincs miért aggódni, és az elmúlt években javult a gázellátás biztonsága is, aminek egyik oka a gázfogyasztás jelentős csökkenése.

(MTI)