Már lassan 2 hónapja emésztgethetjük a hírt, hogy a mi Dzsudzsink Oroszországba, az Anzsi-hoz igazolt. Mikor megvolt a hivatalos bejelentés hirtelen a vér is megfagyott bennem (mint ahogy gondolom sok magyar futballbarátban egyaránt). Miért is? Mert egy ilyen kicsi országban, ahol futball leginkább a régmúltban volt, ott igazi kincsnek számít egy európai szinten elismert játékos. Évek óta csak reménykedtünk abban, hogy nekünk ilyen képességű labdarúgónk lesz, mint ő. Luis Suárez és Afellay távozását követően a holland Eredivisie legjobbja lett, a kanadai táblázat élén végzett és Európában páran már a nevét is megtanulták.A legfájóbb a történetben, hogy a sajtó annyi sztárklubbal is szóba hozta, hogy aztán döbbenten nézzük, hogy most akkor miért Dagesztán. Oké, a válaszon sokat nem kell gondolkozni: pénz.

Pedig a magyar szurkolók a saját álmukat látták kivetülni ezen a fiún. Már-már hollywood-i történet is lehetett volna az övé: egy egyszerű, hétköznapi srác a tehetségével kimagaslott a tömegből, nem ijedt meg az akadályoktól, vállán cipelte a terhet még akkor is, amikor 22 évesen Hollandia egyik legmagasabban jegyzett klubjában kellett bizonyítania. Derék!

A történet Oroszországban folytatódik, de vajon hogyan? Tovább íródik a “tündérmese” vagy kezdődik a “mély zuhanás”? Steven Spielberg figyelem, íme a forgatókönyvek:

1. Kiváló választás volt, Dzsudzsák szupersztár lesz

Benne van a pakliban? Benne. Mekkora rá az esély? Nagyon csekély. De jól ismerjük Puskás Öcsi régi mondását: “Kis pénz – kis foci, nagy pénz – nagy foci.” Márpedig Dagesztánban nagyon nagy pénzek vannak. A stadion felújítására is szép dolog költeni meg kell is, de ha pár minőségi játékost is tudnának vásárolni, akkor valami elindulhatna arrafelé. Most még kevés épeszű játékos írja alá az orra alá tolt “anzsis” szerződést, de tegyük fel, hogy beindul a szekér.

Akkor aztán megszülethetne az “új Zenit”. És Dzsudzsák lenne az új Arshavin? Mert 2008-ban a “neve nincs” szentpéterváriak úgy nyertek UEFA Kupát, hogy útközben 4-0 arányban verték otthon a Bayern München-t. Egy jól összerakott orosz gárda tehát ha egy BL győzelemre nem is, egy Európa Ligára jó lehet. És majd ha akkor jól teljesít a csapat villámgyors balszélsője (azaz Balázs), akkor visszakerül az európai sztárklubok perifériájába. Onnan pedig már láttuk Arshavin-nál: határ a csillagos ég…

2. Dzsudzsi lesz az Anzsi ikonja

Azért ez meglepő lenne. De jobban belegondolva egy 1991-ben alapított csapattal ez nem is olyan lehetetlen megcsinálni. Nem muszáj valakinek orosznak lenni, hogy legenda váljék belőle Dagesztánban. Elég ha sikerre vezeti csapatát és jól játszik. Balázs már a PSV színeiben is kiérdemelte magának pár meccs erejére a csapatkapitányi karszalagot. Pedig ott több ügyes játékossal bővelkedett a keret.

Az első szezonokban bemutat párat ördöngös cseleiből, hajszálpontos beadásaiból és már a szurkolók rögtön a szívükbe is zárják. Ezt követően már a karszalaggal a karján vezetheti ki minden alkalommal az öltözőből a csapatát. Nem fog nyerni BL-t, EL-t, Európában nem fog az ő nevétől harsogni a rádió, de Dagesztánba beírja magát a csapat rövid történelemkönyvébe. Esetleg nyernek egy orosz bajnokságot is vagy elhódítják párszor az Orosz Kupát. És minden alkalommal mikor a szerződése lejárásához közelednek, akkor nem megy majd a nagy találgatás. Csak előveszi a tollát és alákanyarítja a papírt, hogy még újabb évekig szolgálja szeretett klubját.

Végül a hab a tortán: pályafutását egy barátságos PSV – Anzsi meccsel zárja, mely után örökre visszavonultatják csapatában a 22-es mezszámot.

3. Még időben rájön Balázs, hogy innen tovább kell állni

Négy évre írt alá az oroszokhoz, de ez nem azt jelenti, hogy addig ott is fog maradni. (Mondjuk ismerve az Anzsi stábjának a “sötétebbik oldalát”, lehet nem kötözködnék velük.) Eddig sajnos nem követte a magyar fiút egy komolyabb játékos se (bár most a hírek szerint Zhirkov érkezik). De mi van akkor ha ez így marad?

Akkor bizony hősünknek kell a hátán cipelnie szinte egyedül a csapatot. De a futball természetéből adódóan csapatjáték, így magányos sztárként nem lehet komolyabb trófeákat szerezni. Ráadásul nagyon fárasztó is így lehúzni szezonokat. Viszont ezt a nyírlugosi srácot ismerve próbálná megállni a helyét. Nem tűnne el a süllyesztőben, sőt még éppen időben bejelentkezne érte egy holland, portugál vagy éppen francia elsőosztályú csapat, hogy szívesen látná a sorai között. Gyakorlatilag visszakerülne a PSV szintjére, de legalább még nem tűnne el szem elől. Második esély!

4. Későn reagál Dzsudzsák a váltás terén, átlagos magyar légiós szintre kerül

Oroszország a futball perifériáján kicsit kívülre esik, ami bizony meg is bosszulja magát. Dzsudzsák mögött nem elég erős a csapat, nem érnek el kimagasló teljesítményt. Ugyan rúg pár gólt a magyar srác, de ezt rajtunk és Dagesztánon kívül senki se hallja. Megelégszik ezzel az állapottal, sőt még a szerződés hosszabbítását is aláírja (amivel ismét szép összeg landol a bankszámláján).

De annyira elkényelmesedik ebben az állapotban, hogy már csapatában sem számít akkora egyéniségnek, csak egy a többiek közül. Belátja, hogy nincs sok esély a fényes jövőre, így a váltás mellett dönt. Elfogadja az egyik Bundesliga 2 csapat ajánlatát, itt azonban még inkább beleszürkül a mezőnybe. Milyen az az átlag magyar légiós? Aki veri a mellét mert egy külföldi klubban játszik, de összeteszi a két kezét, ha az edző csatasorba állítja.

5. Az orosz kaland lesz a pályafutásának a leáldozása

A lehető legcsúfabb történet. Csak remélem, hogy nem ez lesz, de a számítások közé kell venni. Nagy reményekkel érkezik meg hősünk Oroszországba, ahol bár messze nem olyan körülményeket tapasztal, mint Hollandiában, ő azért bizakodik. A szezon kezdetét veszi, ég a bizonyítási vágytól. Szeme előtt lebeg a gólszerzés. Ahogy megkapja a labdát, rögtön a kapu felé fordul vele. Jönnek a cselek, jönnek a lövések, de a cselekbe belebotlik, a lövések pedig messze fölé repülnek a kaputól.

A szurkolók eredményt várnának, az edzővel együtt. Balázs egyre többször veszi észre, hogy kimarad a kezdőből. A padon ücsörögve türelmetlenkedik. Ha a pályára kerül még inkább görcsösen játszik. És végül eljön a mélypont is: összeszed egy komolyabb sérülést.

Hónapokat kell kihagynia, miközben a csapattagok egyre jobban bebetonozzák magukat a kezdő11be. Több szezont vergődik még végig Dagesztánban, de a szerződésének a lejártával belátja, hogy inkább játszik egy gyengébb csapatban, csak ne kelljen padoznia. Több másodosztályú nyugati csapatot megjárva hazatér a DVSC-hez, ahol pályafutásának a végéig marad.

Nyilván még rengeteg variáció létrejöhet. A kombinációk száma majdnemhogy végtelen. Én mindenesetre sok sikert kívánok Dzsudzsák Balázsnak és azt kérem tőle, hogy tegyen minket büszkévé!

Forrás: afocimegmi.blog.nepsport.hu