A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy gondolja újra a többes ajánlás rendszerét, és térjen vissza a korábbi szabályozáshoz, amelyben a választópolgár csak egy jelöltet ajánlhatott – derül ki Patyi Andrásnak, az NVB elnökének a parlament honlapján olvasható, az országgyűlési választás tapasztalatairól szóló beszámolójából.

Az NVB elnöke az Országgyűlés keddi alakuló ülésén számol be a törvényhozásnak a választás tapasztalatairól.

Patyi András írásos beszámolójában az új választási törvények három olyan pontjára mutat rá, amely esetében “a gyakorlati jogalkalmazás eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a szabályozás hiánya vagy pontatlansága visszaélésekre ad lehetőséget, a hatályos szabályok alapvetően nem szolgálják teljes körűen a jogintézmény céljával összhangban lévő magatartást”.

Az NVB elnöke szerint a “joghézagok és kodifikációs problémák” megoldása a jogalkotó intézkedését igényli.

A testület javasolja a többes ajánlás intézményének újragondolását. Patyi András beszámolóban azt írja: a többes ajánlás lehetővé tétele azt eredményezte, hogy 1531 nyilvántartásba vett jelölt vett részt a választási eljárásban, azaz választókerületenként átlagosan 14.

Az NVB álláspontja szerint bár pozitív, hogy több jelölt indulhatott a választáson, nem hagyható figyelmen kívül, hogy “a többes ajánlás rendszere alapvetően magában hordozza a választópolgárok adataival való visszaélés fokozott lehetőségét”.

“A Nemzeti Választási Bizottság a választópolgároknak az ajánlás során közölt személyes adatai, valamint a választópolgár valós választói akarata védelme érdekében indokoltnak tartja a jogalkotó részéről a többes ajánlás rendszere újragondolását és a szabályok olyan irányú módosítását, mely alapján a választópolgár jelölési fajtánként egy érvényes ajánlással élhet” – olvasható az NVB-elnök beszámolójában.

Az NVB szerint indokolt lenne az is, ha az Országgyűlés a bizottság előtti másodfokú eljárás során is előírná az érintettség igazolását, vagyis azt, hogy a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.

Mint Patyi András írta, az NVB az országgyűlési képviselők választási eljárásának keretében csaknem száz olyan fellebbezést bírált el, amelyben a beadványozó érintettség megjelölése nélkül, teljesen azonosan megszövegezett kérelmekkel támadta az országgyűlési választókerület választási bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételével összefüggésben hozott döntéseit.

A nagy számban, azonos szöveggel beadott, minden érdekeltséget és érintettséget nélkülöző fellebbezés nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének – állapította meg az NVB elnöke. A testület szerint ezért indokolt a jelenlegi szabályozás átalakítása.

Az NVB harmadik javaslata, hogy az Országgyűlés rögzítse egyértelműen: amennyiben két választás eljárása egy időben folyik, az egyik választás esetében a választási bizottságba tagot delegáló jelölőszervezet ugyanabba a bizottságba a másik választáshoz kötődően már nem jogosult tagot megbízni.

Az NVB álláspontja szerint a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség érvényesülése alapján egy jelölőszervezetnek csak egy megbízott tagja lehet a választási bizottságban, annak ellenére, hogy több jogcímen is jogosult lenne tag delegálására.

(Az országgyűlési választáson az országos lista állítása jogán az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP közösen delegált egy tagot az NVB-be, azonban miután az EP-választásra a DK listáját az NVB nyilvántartásba vette, a DK bejelentette, hogy az EP-lista állítása jogán külön tagot kíván megbízni az NVB-be. Ezt azonban a testület visszautasította, és az NVB döntését a Kúria is helybenhagyta.)

(MTI)