Dúró Dóra azt mondta, hogy miközben olyan kulcságazatok, mint az oktatás és az egészségügy, sokszor filléres gondokkal küzdenek, “úgy tűnik, hogy vannak olyan miniszterei Magyarországnak, akik gond nélkül kezelnek akár ekkora összeget is”. Ezzel Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter ügyére utalt.
A jobbikos politikus különböző példákat sorolt fel arra vonatkozóan, hogy mire lehetne menni az oktatásban 1300 milliárd forinttal. Közölte: ha összeadjuk a központi költségvetésben a Klebelsberg Központ, az egyetemek, a főiskolák és a szakképzési centrumok személyi juttatásait, “mindössze” 866 milliárdot kapunk.
Egy 1300 milliárdos keretből 20 ezer új tornatermet lehetne építeni Magyarországon, miközben a mindennapos testnevelés bevezetése óta, 5 év alatt csupán 21-et alakítottak ki.
Minden első osztályos 284 évig ingyenesen kezdhetné meg a tanulmányait, nemcsak a tankönyveket, hanem az összes tanszert és az egyéb költségeket is beleértve.
Az ország minden középiskolása 100 nyelvvizsgát tehetne le díjmentesen, az összes általános iskolás 1 hetes nyári táborát pedig 45 évig fedezhetnék – sorolta Dúró Dóra.
Szavai szerint ezeken a területeken nem történt érdemi előrelépés az elmúlt 8 évben, miközben 1300 milliárd forintból évtizedeken keresztül meg lehetne oldani az oktatás problémáját.
Úgy gondolják, hogy sokkal inkább erre és az egészségügyre kellene több pénzt fordítani, és az olyan politikusoknak, akik ekkora összegek kezeléséhez juthatnak hozzá, semmiképpen nem lenne szabad “ilyen ügyekbe” keveredniük – fogalmazott az ellenzéki képviselő.
Arra a kérdésre, hogy mi kerül majd szóba a Lehet Más a Politikával (LMP) folytatandó hétfői tárgyaláson, Dúró Dóra úgy felelt: a meghívó fél az LMP, így ők határozzák meg a tematikát. A Jobbik álláspontja továbbra sem változott: mind a 106 választókerületben önállóan szeretné megmérettetni magát.
Egy másik kérdésre nyomatékosította, hogy az LMP-vel való együttműködés is kizárólag a választás utánra szólhat, választási együttműködést továbbra sem akarnak kötni semelyik párttal. Egyfelől nem szeretnék cserbenhagyni a szimpatizánsaikat, akik nagy része nem szavazna át baloldali jelöltre, másfelől vannak olyan kibékíthetetlen értékrendi ellentétek az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Jobbik között, amelyek képtelenné teszik az együttműködést – jelentette ki.
Úgy vélekedett, hogy az ellenzéki térfélen kizárólag a Jobbiknál adott minden feltétel egy új kormány megalakításához. Az MSZP, a DK, az LMP nem tudna működőképes kabinetet felállítani – fűzte hozzá.
Leszögezte, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökkel semmiféle együttműködés nem képzelhető el.
Arra a felvetésre, hogy Rubi Gergely nyilatkozata szerint a háttérben alkuk jöttek létre, Dúró Dóra úgy reagált, nem szeretne foglalkozni az egykori jobbikos országgyűlési képviselő kijelentéseivel.
Egy újságíró érdeklődött Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere ügyében, aki a Magyar Nemzet állambiztonsági iratokon alapuló cikke értelmében “lelkes ügynök volt”. Dúró Dóra azt hangoztatta, hogy Szita Károlynak azonnal le kellene mondania az összes közéleti tisztségéről. A Jobbik már sokszor benyújtotta arra vonatkozó törvényjavaslatát, hogy a kommunista rendszer vezetői ne lehessenek részesei a közéletnek, és a párt az ügynökmúlt teljes feltárását is lehetővé tette volna – idézte fel.
Úgy fogalmazott: a dokumentumok végérvényesen bebizonyították, hogy Szita Károly valóban ügynök volt. Az eset arra is rávilágít, miért akadályozta a Fidesz az elmúlt 8 évben, hogy nyilvánosságra kerüljenek a listák. A nagyobbik kormánypárt sok vezetője érintett volt az előző rezsim irányításában – jelentette ki.
Az, hogy 28 évvel a rendszerváltás után olyan ügy derül ki, mint Szita Károlyé, nem kampányfogás, hanem szégyen – vélekedett, megjegyezve: ha nyilvánosságra hozták volna az ügynöklistákat, már hamarabb tisztán lehetett volna látni. Szavai szerint eddig is köztudott volt, hogy a Fidesz együttműködik korábbi ügynökökkel, “az interneten fellelhető számos ilyen dokumentum”.
Egy újságíró hivatkozott egy felmérésre, amely azt mutatta ki, hogy a magyarok alapvetően elutasítóak Oroszországgal szemben, a fideszes szavazók azonban inkább szimpatizálnak Vlagyimir Putyin elnökkel. Dúró Dóra úgy értékelt: ez nem csoda, hiszen a Fidesz az a párt, amely politikai kultúrájában egyre inkább az orosz modellt követi, “a demokrácia határait feszegető, diktatúrába át-átlépő hatalomgyakorlási módot választja”. Rossznak nevezte az egyoldalú elköteleződést akár Oroszország, akár más nagyhatalom iránt.
(MTI)