Az ellenzéki politikus jelezte: neveket csak a választás után kíván mondani, azonban nem pártpolitikai és kommunikációs kormányzást szeretne, hanem a szakterülethez értő szakemberekre bízná a tárcákat. A pártpolitika lépjen vissza kettőt – fogalmazott a Jobbik elnöke, hozzátéve: szakmai konszenzusra törekednek, s figyelembe vennék az ellenzék, az érdekképviseletek és a civil szféra felvetéseit is.
Kifejtette: klasszikus tárcaszerkezetben gondolkodnak és 21. századi kormányzásra készülnek. Tizenegy minisztériumot hoznának létre és plusz egyként felállna egy miniszterelnöki hivatal, élén egy hivatalvezetővel. Miniszterelnökként egy általános és egy uniós ügyekért felelős helyettest szeretne. A hivatal végezné a kormányzati koordinációt, a belső ellenőrzést, a fejlesztési források stratégiai tervezését, az antikorrupciós tevékenységeket és az elszámoltatást – sorolta Vona Gábor.
A pártelnök ismertette: a nemzetstratégiai minisztérium a határon túli és az elvándorolt magyarok életével foglalkozna; a belügyminisztérium klasszikus bűnüldözési, rendvédelmi, határvédelmi, katasztrófavédelmi és terrorizmus elleni feladatokat látna el. Felállna egy közigazgatási és igazságügyi tárca, továbbá egy oktatási, kulturális és sportminisztérium, létrejönne egy önálló egészségügyi minisztérium. A társadalompolitikai tárca pedig szociális, nyugdíjjal kapcsolatos, ifjúsági, családügyi, lakhatási és civil társadalmi kérdésekkel foglalkozna – mondta.
Vona Gábor a területek szoros kapcsolódása miatt egy minisztériumon belül képzeli a gazdasági, fejlesztési és informatikai területet, s ugyancsak egy tárca alá vonná a mezőgazdaságot és a környezetvédelmet.
A pénzügyminisztérium adópolitikai, államháztartási és pénzügyi felügyeleti kérdésekkel foglalkozna, továbbá lenne honvédelmi, valamint külügyi tárca is – közölte.
Vona Gábor azt is mondta: bevezetné az e-népszavazás és e-konzultáció intézményét, hogy a társadalom folyamatosan visszajelzéseket adhasson.
Ismertette továbbá, hogy hét nagy stratégiai tanács létrehozását tervezi, amely “hét nagy történelmi feladattal” kapcsolatos tervezési, ellenőrzési, javaslattételi feladatokat látna el. Felidézte: ezen területek a biztonságpolitika, a demokratikus működés, az antikorrupció, a versenyképesség, az itthon maradás, a nemzetközi presztízs javítása és a társadalmi összefogás megteremtése. A tanácsokban több minisztérium képviseltetné magát – jegyezte meg a Jobbik vezetője.
Vona Gábor kérdésre azt is megerősítette: nem feltétel, hogy egy miniszter párttag legyen, továbbá hogy túllépett a jobb- és baloldali megosztottságon, ciklusokon átívelő szakpolitikai konszenzust tart szükségesnek.
Az esetleges együttműködést firtató felvetésre pedig azt erősítette meg: nem kívánnak sem a választás előtt, sem utána összefogni azokkal a pártokkal, amelyek az elmúlt 28 év pusztításáért felelősek. Szerinte ilyen a DK, az MSZP és a Fidesz. Elmondta azt is, hogy Szél Bernadettel, az LMP társelnökével még nincsenek konkretizálva a hétfői találkozó részletei, de nyitott az LMP irányába, bármikor szívesen egyeztet velük, szükség esetén koalíciós tárgyaláson is.
A további kérdésekre Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője reagált. Ennek során helytelenítette, hogy az ellenzéki pártok a legerősebb jelöltek meghatározásával foglalkoznak mozgósítás helyett. Szerinte az emberek pontosan tudják, ki a legerősebb.
Egy másik kérdésre nem kívánta kommentálni Morvai Krisztina EP-képviselő szavait, miszerint az LMP közvetíthet a Jobbik és a baloldal között.
Megkérdezték a The Jerusalem Post cikkéről is, amely szerint német cégek próbálnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra. Azt felelte: a jelenlegi helyzettel nem kell foglalkozni, április 8. után korszakváltás lesz, nem kell nyomást gyakorolni az új kormányra, mert meg fogja teremteni azokat az ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek nélkül egy ország normálisan nem működhet.
(MTI)