Az elnöki gép katasztrófájának lengyel vizsgálati eredményei olykor nem egészen világosak és konkrétan nem is nevezik meg a felelősöket, inkább a kisebb szabálytalanságok részletes leírása. A részletek legtöbbje a pilóták és vezetésük felkészületlenségére vonatkozik, melyre még erősebb nyomaték is kerül, mint az orosz álláspontban, ugyanakkor egyértelműen nem lett kimondva semmi. Az oroszok mentenék repterük becsületét, a lengyelek megosztott felelősséget akarnak bizonyítani. Bogdan Klich lengyel védelmi miniszter értette a célzást és lemondott, a beosztottjai ellen büntetőeljárást indíthatnak.

A 2010. április. 10-én 96 ember életét követelő – köztük Lech Kaczyński államfő és felesége életét is – szmolenszki katasztrófáról a lengyel vizsgálóbizottság is kiadta hivatalos álláspontját 2011 július végén. A korábban megjelent orosz jelentésből a lengyelek azt sérelmezték, hogy nem elég adattal dolgoztak, és a lengyel észrevételeket nem építették be a jelentésbe. A lengyel vizsgálat anyagaitól azt várták, hogy a hivatalos lengyel vizsgálat ha nem is konkrét személyeket tesz majd felelőssé, de biztosan kikiáltja az egyik felet (a lengyel pilótákat vagy az orosz légiirányítókat) vétkesnek.

Meglepő módon a Miller-jelentés nem nevezi meg a Kaczyński halálában vétkeseket, a 350 oldalas dokumentum a repülés során elkövetett sorozatos hibák aprólékos leírására korlátozódik. Az apró részletekbe való elmerülés káoszával magyarázható, hogy közvetlenül a dokumentum sajtótájékoztatója után olyan ellentmondásos szalagcímű sajtóhírek kerültek napvilágra(még egy-egy hírszolgálaton belül is), mint „A lengyelek az orosz légiirányítókat okolják a katasztrófáért” vagy a „Kaczyński halála a lengyel pilóták hibája”.


A Jerzy Miller által elnökölt vizsgálódó testület fő következtetései a következők:
 
1. A repülés előkészítésében mind a lengyel, mind az orosz fél követett el szabálytalanságokat.
2. A pilóták felkészültsége nem felelt meg az elvártnak.
3. A Tu-154-es legénysége nem kapott megfelelő időben és kellő mértékben meterológiai körképet az orosz féltől.
4. Az elnöki gép műszaki állapota nem okozhatta a balesetet.
5. A „Szmolenszk-Szevernij” repülőtér némely szerve nem kielégítően működött.
6. A repülőtér földi szervei nem informálták a pilótákat a rossz időjárási viszonyokról és nem követték nyomon a repülési magasság kritikushoz való közeledését.


A dokumentum egyetlen olyan orosz felsőbeosztású személyt sem nevez meg, akit felelősnek tart a történtekért, sokkal inkább a repülés megszervezésének koordinálatlanságát, mint megfoghatatlan tényezőt állítja be egyik oknak. Itt tűnik fel példaként az időjárási viszonyokról való tájékozatlanság, mint az orosz fél mulasztásának eredménye. Azt viszont nem csak a feketedoboz hanganyaga, hanem a lengyel jelentés is kimondja, hogy 16 perccel a katasztrófa előtt a legénység tisztában volt a helyzettel és a pilóta a protokollfőnöknek a következőket mondta : „Jelen állás szerint, ilyen körülmények között, nem tudunk leszállni. Megpróbáljuk, teszünk egy leszállási kísérletet, de minden bizonnyal nem fog összejönni. Úgyhogy kérdezze meg, kérem (a főnököt – Kaczyńskit, a szerk. ), hogy mi tévők legyünk.”

A Tu-154-es fekete dobozainak vizsgálatát az orosz Államközi Légügyi Bizottság ez év januárjában már lezárta. A hivatalos orosz állaspont szerint a „Szmolenszk-Szevernij” légiirányítói mindent megtettek a katasztrófa elkerüléséért, előzetesen tájékoztatva, majd többször figyelmeztetve a 101-es (az elnöki gép oldalszáma) legénységét a körülményekről. A landolás lehetőségét egyértelműen kizárva és meggyőződve az üzemanyag elegendő mennyiségéről a minszki illetve a vityebszki leszállást javasolták. A légiirányítók eleinte a megfelelő módon adták a gép tudtára, hogy „a körülmények nem teszik lehetővé a fogadásukat”, majd a katasztrófa előtti percekben a már nyomdafestéket nem tűrő szavakkal ismételték el, hogy a leszállást ellenzik. Az orosz fél tehát még a legkisebb felelősséget sem akarja vállalni, mondván volt elegendő idő és információ a döntés meghozatalára, amely döntésért kizárólag a fedélzeten tartózkodók felelhet(né)nek.

Áprilisban megemlékeztek a tragédia 1 éves évfordulójáról, de Lengyelországban a tragédia óta eltelt közel 15 hónapban a Lech Kaczyński halálát övező bizonytalanság és ellentmondásos helyzet nem egyszer okozott feszültséget. Az ország majdhogynem két táborra szakadt, az államfő emlékének tiszteletét politikai szálak is átfűzték, az orosz fél hibáztatásában Jaroszláv Kaczyński, Lech Kaczyński testvére és ex-miniszterelnök, bizonyult a leghangosabbnak, míg Donad Tusk miniszterelnök sokkal inkább kerülte a vádaskodást és új, barátibb mederbe terelné a lengyel-orosz viszonyt.

Minden valószínűség szerint fájdalmas következtetés lenne, ha azt állítanánk, hogy a ködös és konkrétumoktól nagyrészt tartózkodó lengyel jelentés azért nem nevez meg felelősöket, mert tudja, hogy valahol a döntésével maga Lech Kaczyński is felelős a Tu-154-es katasztrófájért. Annyi azonban biztos, hogy egyik felet sem elégíti ki a jelenlegi helyzet, ahol az orosz fél a repülőtér irányításának, míg a lengyel ellenzék a lengyel pilóták teljes felelősség alóli felmentését várja. Az ilyen „aki nincs velünk, az ellenünk van” – típusú értelmetlen döntéshelyzetekkel az a baj, hogy az elnyúló politikai csatározások közepette az elhunytak iránti tiszetelet és emlékezés elhalványulhat.

Forrás: Kiss Annamária – Kitekintő.hu