Gyakran vagy fáradt, nehezen koncentrálsz, esetleg szédülsz vagy sápadtnak tűnsz? Ezek nem csupán a stresszes hétköznapok mellékhatásai lehetnek – lehet, hogy a háttérben vérszegénység tünetei húzódnak meg. Fontos, hogy időben felismerd a jeleket, hiszen a vérszegénység nemcsak kellemetlen, de hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat is rejthet. Ebben a cikkben megtalálod mindazt, amit tudnod kell róla, érthetően, részletesen.
Vérszegénység tünetei: mikor gyanakodj?
A vérszegénység – orvosi nevén anémia – egy olyan állapot, amikor a szervezet nem rendelkezik elegendő egészséges vörösvértesttel, vagy azok nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű hemoglobint. Ez az anyag felelős az oxigén szállításáért a testben. Ha kevés, vagy nem megfelelően működik, a szervek és szövetek kevesebb oxigénhez jutnak. Ez a hiányállapot pedig gyorsan megmutatkozik a közérzetedben is. A vérszegénység tünetei gyakran fokozatosan jelentkeznek, ezért könnyen figyelmen kívül lehet őket hagyni – különösen, ha a mindennapokban amúgy is hajlamosak vagyunk elbagatellizálni a fáradtságot, kimerültséget vagy rossz közérzetet.
Az első figyelemfelkeltő jel rendszerint a kimerültség. Nem az a fáradtság, amit egy rosszul átaludt éjszaka után érzel, hanem egy folyamatos, elhúzódó energiahiány, amely már reggel is jelentkezik. Ezt gyakran kíséri szédülés, koncentrációzavar, fejfájás vagy akár ingerlékenység is. A vérszegénység tünetei között szerepel a légszomj, főleg fizikai megterhelés során, valamint a gyors szívverés vagy szabálytalan pulzus.
Sokaknál megjelenik a sápadt, fakó arcbőr is, illetve a hideg végtagok. Mivel a vér oxigénszállító képessége csökken, a perifériás keringés is romlik. A haj és a körmök is veszítenek erejükből – töredezettek, gyengék lesznek. Bizonyos esetekben az étvágy megváltozik, vagy furcsa kívánósság jelentkezik: jég, föld, kréta iránt. Ez a pica nevű jelenség gyakran társul vashiányos vérszegénységgel.
A vérszegénység tünetei között gyakran megfigyelhetőek emésztőrendszeri panaszok is. A csökkent oxigénellátottság miatt a bélrendszer működése is visszafogottabbá válhat, ez pedig székelési zavarokhoz vezethet. Egyes esetekben – főként krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén – krónikus hasmenés is felléphet, amely tovább súlyosbítja a vashiányos állapotot. A vas ugyanis főként a vékonybélben szívódik fel, így ha annak működése sérül, a pótlás is nehezebbé válik.
A vérszegénységnek több típusa is van, de a leggyakoribb a vashiányos anémia. Ez akkor alakul ki, ha a szervezet nem jut elegendő vashoz, vagy nem tudja azt megfelelően felszívni. Nők esetében a menstruáció, terhesség, szoptatás fokozott vasigényt eredményez, amelyet gyakran nem sikerül teljes mértékben kielégíteni. Emellett krónikus vérzések – például gyomor-bél rendszeri fekélyek, aranyér vagy vérző fogíny – is állhatnak a háttérben.
A B12-vitamin és a folsav hiánya is okozhat vérszegénységet. Ebben az esetben az idegrendszer is érintett lehet, így zsibbadás, bizsergés, memóriazavar is megjelenhet a tünetek között. A vérszegénység tünetei tehát nagyon változatosak lehetnek, és nem mindig egyértelműek.
Ha felmerül a gyanú, fontos a laborvizsgálat. A vérkép alapján pontosan megállapítható, hogy van-e eltérés a hemoglobinszintben, a vörösvértestek számában, méretében vagy színében. A célzott kezelés csak pontos diagnózis után kezdődhet.
A kezelés alapja mindig az ok megszüntetése. Vashiány esetén vasat kell pótolni – lehetőleg étrendi úton, vagy orvos által előírt készítményekkel. A vasban gazdag ételek közé tartozik a vörös hús, a máj, a tojás, de sok növényi forrás is létezik: például a hüvelyesek, a spenót, a cékla, a quinoa vagy a vas tartalmú gyümölcsök, mint a gránátalma, aszalt szilva vagy mazsola. Fontos tudni, hogy a C-vitamin segíti, míg a kalcium, tea és kávé gátolja a vas felszívódását.
A napi ajánlott vasbevitel nőknél általában 15-18 mg, férfiaknál kb. 10 mg. Terhesség alatt ez az érték akár 27 mg-ra is emelkedhet. Ezért kulcsfontosságú, hogy a vasbevitel tudatosan történjen, különösen azoknál, akik hajlamosak a vérszegénység tünetei megjelenésére.
A vas felszívódását támogató étrend összeállítása nem bonyolult, ha tudjuk, mely ételek hogyan hatnak. Például egy reggeli lehet teljes kiőrlésű pirítós tojással és friss narancslével – így egyszerre viszünk be hemvasat és C-vitamint, amely elősegíti a felszívódást. Tízóraira egy marék aszalt szilva vagy egy alma mandulával remek választás lehet.
Ha valaki krónikus hasmenés miatt veszít sok tápanyagot, akkor nemcsak a vas, de más ásványi anyagok és vitaminok is pótlásra szorulnak. Ilyen esetekben az orvosi felügyelet és a dietetikus tanácsai különösen fontosak. A gyomor és bélrendszer érzékenysége miatt a könnyen emészthető, magas tápanyagtartalmú ételek javasoltak.
A megelőzéshez az is hozzátartozik, hogy időről időre ellenőrizzük a vérképünket, különösen akkor, ha kockázati csoportba tartozunk. A vérszegénység tünetei már egészen enyhe formában is jelentkezhetnek, és sokszor csak a laboreredményekből derül ki, hogy a háttérben tápanyaghiány áll.
Zárásként elmondható: a vérszegénység nem játék. A tünetei lassan alakulhatnak ki, de ha nem foglalkozunk velük időben, komoly következményekkel járhatnak. A kulcs a tudatosság – figyelj a tested jelzéseire, és ne hagyd figyelmen kívül a jeleket. A vérszegénység tünetei mögött nemcsak egyszerű kimerültség állhat, hanem egy olyan állapot, amely befolyásolja az életed minőségét. Törődj magaddal – megéri.
