Bihar Mária az MTI-nek elmondta: a virtuális múzeum gondolata onnan indult, hogy a muravidéki magyarságnak nincsen valódi nemzetiségi múzeuma, vagyis egy olyan intézménye, amely megnyugtató módon tudna gondoskodni a tárgyi örökségekről és a műemlékvédelméről Pincétől Őrihodosig.
Létezik ugyan Lendván egy galéria és múzeum, de annak a hatóköre nem terjed ki a muravidéki magyarságra. Kiemelte, hogy a világon számos nemzetiségnek van múzeuma. Megemlítette például a Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeumot Szentgotthárdon, a Magyarországon élő délszlávok múzeumát Mohácson és a Német Nemzetiségi Múzeumot Tatán.
“Már régóta próbáljuk mind a magyarországi politikának, mind a muravidékinek sugallni, hogy égető szükség van egy ilyen intézményre, de eddig sajnos még nem sikerült létrehozni” – magyarázta. Hozzátette: ezért úgy döntöttek, ha a valóságban nem jöhet létre, akkor megalapítják virtuálisan.
Tizenöt évnyi sikertelen próbálkozás után döntöttek úgy, hogy korunk leghatékonyabb kommunikációs eszközéhez, az internethez, azon belül is közösségi oldalakhoz nyúlnak – tette hozzá.
A két kutató 2015 júniusában készített egy internetes oldalt, amelyen felhívást tett közzé a szlovéniai magyarsággal kapcsolatos emlékek, cikkek, régi tárgyak, képeslapok vagy fényképek küldésére a világ bármely tájáról.
Bihari Mária azt is elmondta, hogy párjával szakmailag kommentálják a fotókat, ha valaki tud veszendőbemenő értékről, azt fel is jegyezik. Hangsúlyozta, hogy június óta mintegy 1200 követője van az oldalnak és nemcsak a Muravidékről és a környező országokból, hanem a világ minden tájáról, köztük nagyon sok történész, néprajzos és kutató.
(MTI)