Visszakerült a magyar állam tulajdonába a budai Várban található Táncsics-börtön, miután Márton Péter, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója és André Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője aláírta a több budapesti ingatlan kölcsönös átruházásáról szóló, Magyarország és az Egyesült Államok között létrejött megállapodást pénteken.

Az egyezmény értelmében a magyar állam tulajdonába került a Táncsics Mihály egykori börtönét is magában foglaló épület, továbbá egy XII. kerületi épület és egy másik ingatlan a Széchenyi rakparton. Cserébe Magyarország átadja a budapesti amerikai nagykövetség melletti két épületet, amelyeket saját költségén felújított.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az eseményen kiemelte: az ingatlancserével fontos magyar történelmi emlékhely került vissza a magyar állam tulajdonába. A helyszín kiemelt jelentőségét az adja, hogy annak idején az épületben raboskodott több kimagasló történelmi személyiség, így Táncsics Mihály, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos és Kossuth Lajos – idézte fel. Hozzátette: jó, hogy az 1848-as forradalmat megértő amerikaiakkal tárgyalhattak az ingatlan sorsáról.

Az államtitkár emlékeztetett: George W. Bush amerikai elnök 2006-os budapesti látogatásakor kezdődött meg az ingatlancsere folyamata, amelynek most a végére értek. Akkor született meg az a megállapodás, amelynek értelmében a magyar állam felújít és átad két épületet az Egyesült Államoknak, az amerikai kormány tulajdonában álló három ingatlanért cserébe. Ezt a megállapodást 2007 szeptemberében írták alá, és a 2010-es kormányváltás után Orbán Viktor miniszterelnök és az amerikai nagykövet is megerősítette, hogy támogatja a cserét – közölte.

Mint mondta, a Szabadság téri beruházás határidőre és kivételes minőségben készült el, ami az MNV Zrt. és magyar állam sikere. Az épületcsere és a sikeres felújítás is bizonyítja, hogy “jó úton járunk”, és az állam is lehet jó gazda – vélekedett.

Fónagy János közölte: a visszakapott ingatlanok részben középületté válnak, részben pedig látogathatóvá teszik a nagyközönség számára.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a Táncsics-börtön 1848. márc 15-én kulcsfontosságú események színhelye volt, és egyúttal az egész eseménysorozat szimbóluma lett. Akkor a szabadságért, az első generációs alapjogokért, a polgárosodásért állt ki Pest népe, amit a forradalomban fogant amerikai nemzet megért – mutatott rá.

Kijelentette: a magyar-amerikai kapcsolatok a közös érdekeken és értékeken alapulnak, megingathatatlanok. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy éppen az amerikaiakkal állapodtak meg az ingatlancseréről, azzal a nemzettel, amely a legtöbbet tesz más népek szabadságáért, és egy olyan épületet kap vissza a magyar állam, amely a szabadság eszményéhez köthető, miközben az Egyesült Államok a Szabadság téren kap ingatlanokat – fogalmazott.

André Goodfriend elmondta: az, hogy az amerikai nagykövetség megkapja a Szabadság téri épületeket, és így egy helyen összpontosul a külképviselet munkája, növeli a nagykövetség hatékonyságát, csökkenti a költségeket és növeli a dolgozók biztonságát.

Az Egyesült Államok örömmel adja vissza a Táncsics-börtönt a magyar nemzetnek, hiszen tisztában van azzal, milyen fontos a magyaroknak, hogy visszakaphatják az épületet – közölte. Úgy vélte, olyan értékeket képvisel az épület, amely jól jellemzi a magyar-amerikai kapcsolatokat: a szabadságot, a polgárok felelősségvállalását és a jogot, hogy a rossz ellen felemelhetik a szavukat.

Márton Péter az eseményen hangsúlyozta: az ingatlancsere, amely a kisebb megtorpanások ellenére is folyamatos volt és a 2010-es kormányváltás után felgyorsult, most befejeződött. Az MNV Zrt. koordinálta a Szabadság téri épületek felújítását, és ezzel bizonyította, hogy nemcsak az állam vagyonának jó gazdája, hanem egyenrangú a piaci partnerekkel.

(FOTÓ)

(MTI)