Bajnak már az is elég volna, hogy a másfél száz székelyföldi önkormányzat alig harmada fogadta el azt a Székely Nemzeti Tanács által javasolt határozattervezetet, melynek értelmében a helyi tanácsok kinyilvánítják: az egységes székelyföldi autonóm régióhoz akarnak tartozni.

Autonómiát követeltek Székelyföldnek
Az SZNT ugyanis már februárban közzétette felhívását, azóta kilenc hónap telt el, minden székelyföldi közigazgatási egység tanácsának lett volna tehát alkalma napirendre tűzni a kérdést, mégis, alig félszázan nyilvánították ki ilyen formában a helyi közösség önrendelkezés iránti igényét. Arra számíthatott minden polgármester, hogy a kormánymegbízottak nem nézik majd jó szemmel, ölbe tett kézzel a kezdeményezést, és azt is jó előre tudni lehetett, nem hajolnak majd azonnal a térdek Bukarestben, nem valósul meg tehát egyik napról a másikra az autonómia – az önkormányzatok menetelésének inkább az a célja, hogy a helyi közösségek választott képviselői révén is felmutassuk: valós az autonómia iránti igény. Hatékony nyomásgyakorlási eszköz lehetne, főként, ha nemzetközi fórumokon sikerül felmutatni: íme, 153 helyi tanács kinyilvánított akaratát veszi semmibe a bukaresti hatalom. Mindezek ellenére eddig csak 54 önkormányzati testület csatlakozott a kezdeményezéshez, a minap pedig visszalépés is történt: Torja tanácsa a polgármester javaslatára visszavonta a korábban elfogadott határozatot.

A székelység egyik választott vezetőjének érvelése döbbenetes: arra hivatkozik, hogy nem kell herregni a hatóságokkal, nincs értelme fejjel menni a falnak, de attól sem riad vissza, hogy hozzáfűzze: mihelyt válto­zik a helyzet, újra napirendre tűzik. Ember­ségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak – parafrazálhatnánk keserűen Balassi sorait a végvári vitézekről –, lám, az oly bölcs, bátor, vitézkedő székelyföldi elöljáróink miként mutatják az utat ma. A hatóságokkal nem vitázunk, szavunkat nem emeljük fel, aztán, ha a helyzet változik – talán, ha mások megnyerik a csatát? –, majd csatlakozunk a győztesekhez.

De mindaz, ami Torján történt, még így is csak a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy az RMDSZ felsőbb vezetése hallgat.

Farcádi BotondHáromszék