Vona Gábor hétfői sajtótájékoztatóján, Gyöngyösön emlékeztetett: tavaly decemberben jelentették be a kezdeményezést, és augusztus 20-án indították el hivatalosan az uniós aláírásgyűjtést.
Megjegyezte: politikai riválisaik a “savanyú a szőlő effektusból” kiindulva megpróbálják ezt a mozgalmat mindenféle fél- és dezinformációval lejáratni. Szerinte ezért is fontos, hogy a társadalom pontosan megismerje, miről szól és miről nem szól a bérunió.
Kiemelte: a kezdeményezéssel nem ígérnek egyik napról a másikra megemelkedő fizetéseket, nem kérnek e célra Brüsszeltől több pénzt, sem alamizsnát, mint ahogyan adóemelést sem látnak szükségesnek a megvalósításához. Az erősödő gazdaság lehetővé teszi, hogy növekedjenek a bérek, azaz ne a meglévő tortát kelljen több szeletre vágni, hanem maga a torta legyen nagyobb. Ugyanakkor a bérek emelkedése a magyar kis- és középvállalkozásokat sem sújtaná, sőt növelné versenyképességüket – húzta alá. Kiemelte: az elmúlt években tovább nőtt az EU nyugati és kelet-közép-európai tagállamai közötti bérkülönbség.
A Jobbik azt szeretné elérni, hogy az EU alapelvei közé kerüljön be az “egyenlő munkáért egyenlő bért” elve – tette hozzá megjegyezve: most dől el 20-30 évre Európa sorsa és a bérunió egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy ezt a jövőt Magyarország is formálja, alakítsa.
A Jobbikon kívül ma senkinek nincs hasonló, konkrét cselekvési terve – jelentett ki a pártelnök.
Vona Gábor kitért arra is, a jövő évi választásokon reményeik szerint megalakuló Jobbik-kabinet újra fogja gondolni a jelenlegi kormány multinacionális cégekkel kötött stratégiai megállapodásait a hazai beszállítók helyzetbe hozása és a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében. Szintén más szempontokat érvényesítenének az uniós források felhasználása kapcsán is: a fontossági sorrendben előbb “nem macskaköves főterek, hanem versenyképes vállalkozások kellenek” – jelentette ki.
(MTI)