Vona Gábor a párt budapesti évértékelő rendezvényén szombaton több mint egyórás beszédében úgy fogalmazott: Magyarország bajban van, az embereknek pedig békére, nyugalomra van szükségük. Értékelése szerint a drámai nemzetközi változások közepette fontos lenne a jó erőnlét, de Magyarország politikailag és társadalmilag is elfáradt. Hozzátette: a Fidesz és az MSZP évek óta hideg polgárháborúba kényszerítette a társadalmat, s olyanok, „mint a róka meg a holló (…), azon a sajton is képesek összeveszni, amit egyikük sem szeret”.

A pártelnök a nemzetközi folyamatokat értékelve a legdurvábbnak a közel-keleti és az ukrán válságot ítélte, jelezve: összeköti őket, hogy az Egyesült Államok egypólusú világuralmáról szólnak. Az ukrán konfliktust nevezte a vészjóslóbbnak, kijelentve, hogy az nem polgárháború, hanem amerikai-orosz háború, aminek Ukrajna a színterét adja. Európának és Magyarországnak ebben nem kell szerepet vállalnia, saját amerikai és orosz politikát kell alakítania – hangoztatta, kiemelve: a kárpátaljai magyarok biztonságában érdekeltek, s egyértelművé kell tenni, hogy Magyarország kimarad a háborúból NATO-tagsága ellenére is.

Az elnök-frakcióvezető szerint a Fidesz ősszel megrogyott, az ellenzéki tüntetések pedig ellaposodtak, nem voltak reális vízióik, vezetőik. „Ma már egyértelmű, hogy ezen önjelölt aktivistáknak a független civil szervezetekhez annyi közük volt, mint az afrikai Boko Haramnak az éjféli miséhez” – vélekedett. Vona Gábor szavai szerint nemcsak a Fideszt kell leváltani, hanem az egész 25 évet, ugyanis az egész rendszer megbukott. Önmagát mérsékelt demokratának titulálva azt mondta: a liberális demokrácia nem működő rendszer, „olyan rossz importárú, aminek csak folyamatos kínálata van, de kereslete, és pláne hatékonysága nincs”.

Kitért arra is, hogy nem tartja alternatívának a demokratikus kerekasztalt sem, s a tömörülés rövidítésére utalva azt mondta: az a benyomása, hogy ott „dekára mérik a sok értelmet”.

Az elnök-frakcióvezető bejelentette, hogy februárban országos aláírásgyűjtésbe kezdenek, amely a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjlehetőségéről, bizonyos sávszélességű ingyenes internet-hozzáférésről, a bevándorlásról és Magyarország – ukrán válságot illető – katonai semlegességéről szól.

Felvetette, ha Brüsszel folytatja a „gyarmatosító ámokfutását”, akkor Magyarországon népszavazást kell tartani, hogy kérünk-e belőle vagy sem. Ha Európát sikerül megújítani, abban helyet kérnek, a keleti után a nyugati nyitásra is nyitottak.
Az ellenzéki pártvezető szólt a bevándorlásról is, rémisztőnek nevezte a probléma növekedését. Kijelentette: minden nagy kultúrát, vallást tisztel, de azokat saját hazájukban akarja csodálni. „Magyarország a magyaroké, Magyarország egy keresztény ország, s amíg én élek, ezért fogok küzdeni” – hangsúlyozta Vona Gábor, aki azt is jelezte: érdemelvű társadalomban gondolkodik, s nem a bőrszín és a vallás, hanem az építő és a romboló szándék közötti különbségtételben.

A pártelnök ismét megfogalmazta az erős középosztály kialakításának szükségességét és a korrupció elleni harcra hívta a résztvevőket.

Vona Gábor 2015-re meghirdette az önkéntesség évét, amelyben minden országgyűlési képviselőjüknek kötelező havi szinten önkéntes munkát vállalni és tiszteletdíjuk 10 százalékát jótékony célra ajánlani.

A Dürer rendezvényközpontban tartott évértékelőn mintegy 500 meghívott vett részt, köztük a pártvezetés, jobbikos EP- és országgyűlési képviselők, polgármesterek, valamint diplomaták. A rendezvényen vette át a Jobbik és pártalapítványa, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány által alapított Pongrátz Gergely Érdemkeresztet Ángyán József egyetemi tanár, volt országgyűlési képviselő. Az egykori államtitkár rövid beszédében tisztességes néppárti, keresztényszocialista, nemzeti elkötelezettségű politikát sürgetett, kijelentve: az államot belakta a tőke, ami törvényeket diktál, az életet szabályoztatja a politikával. Vissza kell venni a törvényhozást, intézményeket, költségvetést, „le kell választani az államot arról a maffiahálózatról, amely az életünket igazgatja a háttérben, az oligarcháinkról, az államot újra a közjó szolgálatába kell, hogy állítsuk” – fejtette ki.

(MTI)