A fülkeforradalom nem ismer lehetetlent. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerdán levelet írt az összes magyarországi közoktatási intézménynek, melyben azt javasolja, hogy az iskolákban az évzáró ünnepségeken ne a Himnusz és Szózat jól ismert tradicionális dallamai hangozzanak fel, hanem egy új, „könnyebben énekelhető változat”, amit szerinte a „diákok majd jobban szeretnek, és könnyebben énekelnek”.

A tárca sajtóközleménye szerint a miniszter bízik abban, hogy a magyarság összetartozását hirdető, jelképes erejű zeneművek a minisztérium honlapján most elérhetővé tett változatai „népszerűek lesznek, az együtt-énekléssel pedig emelik majd az oktatási intézmények ünnepi pillanatainak fényét.”

Mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez valami vicc, annak jelezném, hogy tényleg nem az. Ez ma Magyarország. Ez ma a valóság.

A Himnuszt lassan 170 éve a legnagyobb tisztelet mellett énekeljük úgy, ahogy azt Erkel Ferenc megzenésítette. Eddig Rákosi Mátyás elvtárspajtáson kívül senki nem reklamált. Ő annak idején Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt akarta rávenni arra, hogy írjanak egy újat, de Kodály a felkérése csak annyit mondott: „Minek, jó a régi!”

Mostanság azonban új idők járnak. Most már lehet zanzásítani, most már le lehet butítani a két legfontosabb nemzeti imádságunkat azzal az elképesztő indokkal, hogy az a többség számára nehezen énekelhető.

Viktor, ti tényleg ennyire hülyék vagytok? Most már eljutottunk oda, hogy a kétharmados gőg teljesen felülírja a józan észt?

Tényleg azt gondoljátok, hogyha lebutítjátok a dallamokat, akkor csak ezért majd többen fogják azt énekelni? Aki magáénak érezte, az – még ha kicsit hamisan is – de énekelte eddig is, aki meg nem, az nem fogja ezután sem. Az pedig hol van előírva, hogy egy tömeges éneklés alkalmával minden hangnak 100%-ban tisztán kell csengeni?

Vajon az nem jutott még egyik minisztériumi okostojásnak sem az eszébe, hogy az ünnepi hatást pont a művek zenei szépsége és nehézsége okozza? Hogy lehet ilyen elképesztő indokkal belebarmolni a legfontosabb nemzeti jelképekbe?

És mi jöhet ezután még?

Legközelebb majd az lesz a minisztériumi verdikt, hogy a szöveget ki kell osztogatni mindenkinek, mert a gyerekeknek nem kell majd tudni fejből a bonyolult versszakokat? Aztán következőre már szöveg sem kell, elég, ha csak dúdolásszák a dallamot?

Aztán ha a Himnusszal és a Szózattal végeztetek, akkor jön majd a magyar zászló? Azt megváltoztatjátok egyszínűre, mert úgy könnyebb lesz azt megjegyezni a diákoknak?

Mondja már meg valamelyik Fidesz-szimpatizáns, hogy milyen nemzeti kultúrpolitika az, ahol a kormányzatnak az nem okoz problémát, hogy a Nemzeti Színház élén egy deviáns igazgató, egy egészen sajátos közel-keleti ízlésrendszert reprezentál magyar kultúra gyanánt, ahol egy tollvonással zanzásítják a Himnuszt?

De érdekelne a válasz arra a kérdésre is, hogy milyen nemzeti oktatáspolitika, egyáltalán milyen ország az, ahol kormányzati szinten nem arra törekednek, hogy a gyerekeknek megtanítsák elénekelni a Szózatot, hanem inkább a silánysághoz igazítják a legfontosabb értékeinket?

Egyszerűen döbbenetes, hogy megint mi folyik ebben az országban.

Forrás: Radical Puzzle blog